Római katolikus templom

A középkori eredetű templomot a Festetics család 1754-ben újjáépíttette, majd 1800-ban Anreith György tervei alapján építette át Bossányi Julianna (Festetics Pálné) késő barokkstílusban. Szentélyfalában Festetics Pál epitáfiuma 1800-ból.

Mária Magdolna-templom (korábban: Szent Kereszt -templom): Első említése 1338. ból való. Szerkezetileg egyszerű épület. Hajóját két, keskeny falpilléren nyugvó heveder, három nem egészen egyenlő csehboltozatra bontja, ehhez csatlakozik a szentély. A szentélyhez külön hozzátolódott keskeny rész adja az oltárteret. Az orgonakarzatot pilléreken nyugvó csehboltozatok, boltívek tartják. Két emelettel rendelkezik, az alacsony sátortető pótolja az eredetileg hagymakupolás lezárást. A bejárat előtt két kőszobor, Szent László és Szent István ember nagyságúnál nagyobb szobrai. Dietrich Antal ??! munkáinak tartják, aki abban az időben Festeticseknek dolgozott. A berendezés is körülbelül az építés idejét idézi. Copfos főoltár, az oltárkép barokk festmény, Bűnbánó Mária Magdolnát ábrázolja, amint látomásában az angyalok hozzák a feszületet. A templomban a szentély márvány síremléket is tartalmaz, ami igazán látványos. Festetics Pál, Batthyány Antalné és Festetics Pálné emlékei. A harangok közül a kis harang 1528-ban,  a nagyharang 1925-ben készült.